Szamóca írásában összegzi az elmúlt másfél évének pasiügyeit. Ősbizalom, puha, arany bőr, acélkemény hímtagok. Hogy mi a konklúzió? Random az élet. Egy valami viszont nem változik: a bugyi mindig nedves lesz tőlük.

A nyári hőségben Neked mitől csúszik le a bugyid? Kíváncsian várjuk: leabugyival@gmail.com

-------------------------------------------------------------------------------------------------------

0

14 hónapja tart, kisebb-nagyobb résekkel a pajzson. Az eddigi legjobb – igazi hím. Széles, odabújós mellkasa van, erős karjai, alma segge, gyönyörű farka és a hangja... ha a fülembe suttog, punci lekapartatja velem a falat...Ő az első, akivel szinte mindent kipróbált a testem-lelkem. Valami ősbizalom van bennem vele mindenre, magam sem értem magam...Mostanra lanyhult a hangulat, úgyhogy lassan búcsúzkodunk, de sok mindenre elég volt ez az idő...

Néha jól esik vele pornófilmeket nézni. Csak úgy a hangulatért. És leszopni a zuhanyzóban. Úgy, hogy magam is majd’ elmenjek tőle. Élvezni, ahogy a hajamba markol örömében... Megkérni, hogy kötözzön meg – és tudni, hogy nem enged el, amíg meg nem kapja, amit akar.

Kipróbálni, milyen szexklubokba járni, kabinban dugni. Részegre pezsgőzni magam. Kukkolható kabinban csinálni, és érezni, hogy véd, eltakar a testével, amikor észreveszi, hogy zavarba jövök attól, hogy látom, mások minket néznek.

Megcirógatni másnap a fenekemen ujjainak kékes-hurkás nyomát. Belefújni a nyakába, mert az olyan csikis...Megnyalogatni a lábujjait, és érezni, betonra keményedik tőle az a gyönyörűség...Aztán gyengéden meglovagolni, hogy mégiscsak tudja, ki az úr(nő)...

Hiányozni fog, na...Mégiscsak szerelmes a testem, vagy mi...

-1

Bárhol járok, kiszúrom a fajtáját – gyönyörű zöld a szemek, csokibarna kerettel, na meg a fahéjszínű, puha bőr hozzá...Az azért mindig megszédíti a kis puncit, bármennyire is tiltott terület...A szemek tulajdonosa amúgy kevés gyakorlattal és kevés igénnyel rendelkezik. Kicsit talán szégyenlős is. Kerülgetjük egymást már fél éve, volt is esemény, de mindketten tudjuk, az csak olyan tessék-lássék volt. És emiatt gyakran bevillan: lehet, hogy itt az ideje adni? Visszaadni – azt a rengeteg szeretetet-gyengédséget, csodálatot és türelmet, amit én másoktól kaptam? Amitől ilyen kurva jó lettem?...

-2

Nem ma kezdtem a témát, és alapvetően tudom használni az eszemet, de EZ...Ez hülyére vesz...Mindig.  Nem is értem magam, miért akarom. Ha a közelembe kerül, megőrülök. 5 perc előjáték után döntenem kell: vagy azonnal megerőszakolom, vagy bugyit és nadrágot cserélek egy technikai szünet keretében, vagy elküldöm valaki más picsájába...Ő meg látván nyomorú sorsomat, csak alámnyul azzal a finom kis művészkezével, a tocsogó puncimba, közben szemembe néz, és csodálkozva annyit mond: Te szerelmes vagy... 

Nem kicsi a farka – de a legkisebb, amivel eddig találkoztam. És voltak-vannak nála sokkal kreatívabbak is. Meg tisztább szívből dugók is. És mégis...

Nem... Értem... Magamat... Teljesen... Hülye... Vagyok... – gondolom, miközben mozog a puncimban szorgosan. Majd mindkettőnk legnagyobb örömére átcsúszik a popsimba. Nem is bírom sokáig, és ahogy érzi, hogy összehúzódik mindenem, ő is utánam jön. Vagy nem. Átfut rajtam, lehet, hogy csak úgy tesz. Nem hiszem el. Pedig minden mosdásnál tudom utána. Hogy ezek csak az én nedveim. Sosem élvez belém. Miért??

-3

Régebbi kapcsolat, amibe belefér, ha csak egyszer-egyszer összefutunk, igazi jó barát, akivel még szexelni is lehet. Akkor is, ha csak kiugrok hozzá egy napra a szomszédba. És egyszer előfordul, hogy igazából nem akarom, nem kívánom az érintését egy amúgy csuda együtt töltött nap után. És mégis megtörténik. Fekszünk egymás mellett az ágyon, forgolódás közben véletlenül finoman megcirógatja a mellemet. Látja, hogy az reagál, ezért rámfordul és megcsókol. A farka azonnal acélkemény. Tökéletes példány, ezt mindig is tudtam. Mégsem vágyom most magamba. De megkapom. Punci bezzeg örül, de én az első két másodpercben nem tudom eldönteni, megöljem-e, vagy csak hányjak egyet. Aztán valami átbillen, és a billenés végére ő már el is megy...Na ezt tessék zsebre rakni. És hazamenni a másikhoz reggel...A barátság valahogy mégis szívből megmarad.

-4

Régen vágyott áldozat, aki nem hiszi el, hogy tökéletes a teste, puha, arany a bőre, és hogy jobb lenne, ha leszedne arról a képzeletbeli trónról, ahová 5 év alatt az elméjében felrakott, és megértené, hogy oda vagyok tőle, meg vissza... Úgyhogy jobb lenne, ha nem agyalna, csak szeretne, reggeltől estig... (Vele valamiért mindig hangos vagyok közben – égen-földön nem hallhatja senki - vagy csak beszélek hozzá, sokat...)

Ő végül az agyát választja. Kár érte. Mindenem nagyon sokáig sír utána. Tökéletes partner tantra-gyakorlatokhoz. De a reményhal megy utoljára, ugye – mára bejelentkezett egy teára...


Tetszett? Oszd meg másokkal is véleményed a Facebook oldalon!