Vikit elnyomta az anyja, molesztálta a nagybátyja és megalázta az első szerelme. Története a törékeny, de elpusztíthatatlan nőiességről szól. Sok vidámságot kívánunk neki, és azt, hogy ne csak ti, de ő is okuljon a lentiekből. 

Oszd meg velünk őszinte vallomásodat te is! Címünk: leabugyival@gmail.com!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Én nem tudok a nemiszerveröl egyes szám harmadik személyben beszélni. Ha olvasom a blogot akkor is rendkivül zavaró néha, ha valaki megszemélyesiti a pináját. Mintha egy skizoid személy lenne. Ha stilusosan akarnék fogalmazni akkor azt mondanám: Én és a pinám egy vagyunk. Ami nekem jó, az jó a testemnek, igy jó a puncimnak is. De olyan nincs, hogy csak a puncimnak jó, de nekem nem. Vagy lehet mégis… Egy skizoid szexuális kapcsolatom azért nekem is volt. Ahol a szex valami eszméletlen finom volt, pedig igazából be se teljesedet soha, és csak egy orgazmust éltem át vele. Egyéb tekintetben vállalhatatlan volt a kapcsolat. Tudtuk nem passzolunk. Vagy csak azt hittük nem passzolunk? Soha nem fogom ezt megtudni. Ma már sajnálom, hogy nem vállaltam fel. Valahol meg lehet, hogy ez a szerencsém, meg neki is.

 

Rendkivül prüd környezetben nöttem fel. Nemhogy beszélni nem volt szabad arról ami szex, de még gondolni is bün volt rá. Nagyanyám szerint az a nö aki élvezi a szexet az kurva. Anyám meg bevallottan frigid volt. Söt büszke is volt rá, hogy az. Szegény apám meg nagyapám meg csajozott, és ivott persze ilyen nök mellett. Amiért persze a nagyanyám, meg az anyám megvetette öket. Ök voltak a disznó férfiak, akik csak AZT akarják… Legalábbis a nagyanyám, és az anyám szerint. Szerintem csak szerencsétlen férfiak voltak, akik rossz nöt választottak.

 

Mind anyámat, mind a nagyanyámat apácák nevelték. Nekem már apácák nem jutottak, csak ök ketten, de ök rendesen lefojtották bennem a vágyat. Igy kimaradt az életemböl sok-sok dolog, amin mások már tinédzserként átestek. Kamaszlányként rádaásul kövérkés, és pattanásos is voltam. Meg szemüveges. Aztán 23 éves koromra kivirágoztam. Akkor szereztem az elsö diplomámat. Lefogytam, eltüntek a pattanások, és kontaklencsét hordtam. Ekkor jött az elsö szerelem. Mert szerelmes voltam ebbe a fiúba, akiröl a történet szól. Életemben elöször voltam szerelmes. Úgy, hogy sokáig be se vallottam magamnak. Neki pedig soha nem vallottam meg.

 

Gyengéd, kedves fiú volt. Egyik éjjel 5 órán keresztül csókolt. Különös volt, mert addig soha nem csókoloztam. Elsö csók volt. Nem éreztem nemi vágyat, nem nedvesedtem, hanem csak hagytam, hogy csókoljon, és simogasson. Nem erotikusan volt izgató az egész, hanem érzelmileg volt nagyon jó. Éreztem, hogy ez a fiú szeret engem. Ilyet eddig nem éreztem. Filmet néztünk a kollégiumban, majd beszélgettünk. Hajnali kettö körül lehetett. Aztán fáradt lettem, és mondtam megyek aludni. De csak nem akarozott öt otthagyni. Ültünk egymás mellett, és már elötte órákon keresztül azon gondolkodtam, hogy szeretném, ha megcsókolna. Persze mondani nem mondtam. Ezt az érzést egyébként egy évekig tartó mély barátság és tisztelet elözte meg. Évek óta ismertük egymást, beszélgettünk sokat. Mondhatni barátok voltunk.

 

De a fiú nem csókolt meg. Gyönyörü lánynak tartott, és az is voltam. Azzá váltam. Már nem voltam husi, hanem nyulánk, hosszúlábú. Magas vagyok. Nöies. Mosolygós. Sötétszöke hosszú haj, zöld szemek, szép arc. A fiú is magas volt, vállas, de csúnya. Nagyon csúnya. Nem mert kezdeményezni, de örült, hogy vele vagyok, és beszélgethetünk. Ültem még mellette pár percet, majd felé fordultam és nem tudom hogyan is történt, de elkezdtünk csókolózni. Én kezdeményeztem. Persze azonnal büntudatom lett. Abban a pillanatban. Szomorú voltam. Belemenekültem a csókolozásba. Nem tudtam abbahagyni a csókolózást, olyan jól csókolt. Az ölébe ültem, a lábaimat átfontam a csipöje körül, és ö pedig félénken simogatta hol a hátam, hol a fenekem, hol a hajam. Aztán megforditott, és elém térdelt. Nagyon magas, majdnem 2 méteres. Elöttem térdelt a széttárt lábaim között, miközben én egy fotelben ültem és úgy csókolt. Hosszas csókolozás után, amikor egymásba gabalyodva ott ültünk a társalgóban, a fülébe súgtam, hogy ez lehet, hogy hiba amit most teszünk, de szeretném, ha feljönne velem a szobámba, de nem fogok lefeküdni vele. Most még nem. Feljött. Hajnali kettö volt, és mi reggel hétig csókoltuk, öleltük egymást. Néha belealudtam, aztán ö felébresztett a csókjaival. Nem vetköztünk le. Nem vette le rólam még a bluzt sem, hanem csak meglazitotta és alányult. Kikapcsolta a melltartót és levette a blúzom alól. De a blúz rajtam maradt. Imádtam amikor a melleimet simogatta gyengéden a ruha alatt.

 

Három hónapig játszottuk ezt. Soha nem voltunk meztelenek teljesen, illetve ö két alkalommal, de én soha. Soha nem szeretkeztünk, ahogy a felnöttek csinálják, csak simogattuk és csókoltuk egymást. Ö azt mondta, hogy játszunk egymással, mint a gyerekek. Egyszer mondtam neki, hogy azt hiszem lekevernék egy pofont a lányomnak, ha igy játszadozna. Nevetett. Néha, ha szoknyában voltam, akkor levette rólam a bugyimat és simogatott ott lent. De soha nem akart kielégiteni. Tudta, szüz vagyok. Csak finoman simogatott. Meg nézegette a puncimat. Azt mondta, gyönyörü. Én mindig csúnyának találtam. Zavarban voltam ilyenkor. De láttam ö élvezi a szemlélödést, és hagytam hagy tegye. Néha csókolt ott lent. De csak bugyin keresztül. Azt hiszem, nem merte levenni rólam. Félt tölem. Azt mondta, ilyen szép lánnyal még soha nem volt dolga. Meg félt az elözményeim miatt.

 

Amikor 12 éves voltam, akkor szexuálisan kihasznált a nagybátyám. Ezt elmeséltem neki. Meg azt is, hogy a nagybátyám nem eröszakolt meg, mert félt, hogy lebukik, de vagy a kezemmel, vagy a számmal kellett kielégitenem, vagy ö vetköztetett és a szemem elött maszturbált. Gusztustalannak találtam a szexet. Föleg az orális szexet. Ezt el is mondtam. Ö tehát, ez a gyengéd fiú, csak finoman simogatott és csókolt. Mintha arra várt volna, majd én egyszer megkérem, lépjen tovább. S igy is történt. Egyszer azt hittem, odaadom magam neki teljesen. De sajnos nem lett jó vége. Egyszer egy ilyen simogatós petting alkalmával annyira megkivántam öt, hogy kértem, hagy legyek az övé egészen. Akartam öt. Azt mondta, le kell mennie óvszerért a saját szobájába. Mire visszajött megtört a varázs. Nem is tudom, miért. Szégyeltem magam. Már nem akartam mégsem. Ö sirt. Én meg szégyeltem magam. Szerettem öt, de nem vállaltam fel. Gyáva voltam. Akkor szakitottunk kb. egy hétre. Ha lehet szakitásnak mondani. Egy hét múlva újrakezdtük persze az erotikus játékokat. Mindig beszélgetésként indult. Többnyire ö jött hozzám a szobámba, néha én mentem hozzá. A szakitás után kerültük ezt, de a társalgóban megint ott ragadtunk a tévé elött egyik este. S egyikünknek se volt kedve felmenni, addig, mig egyedül nem maradtunk. Elkezdtünk beszélgetni akkor. Megint. Majd kettesben elindultunk a lift felé. Elkisért a szobám ajtajáig, kézenfogtam és behúztam. Onnan nem volt visszaút. Ö is akarta. Vagyis többet is akart volna, de örült, hogy ennyit is kapott. Nagyon szerelmes volt belém. Én is belé, csak még nem vallottam be magamnak se.

 

Senki nem tudta biztosan, de egy páran sejtették, mi folyik köztünk. Kifelé mi nem jártunk, hanem csak barátok voltunk. De a barátság az abból állt, hogy csókolozásba süritett szeretkezéseket folytattunk, ha kettesben maradtunk. Soha nem hatolt belém, soha nem csókolt lent pucéron, soha nem vette le teljesen a ruháimat. Azonban ö sokszor kielégült a ”játszadozásink” közben. Elsö alkalommal láttam rajta, hogy valahogy azt várta, hogy undorodni fogok. Kutató szemekkel nézett rám, miközben törölgette magát, meg a kezeimet, amire a sperma ment. De nem undorodtam. Nem volt zavaró. Kiváncsivá tett ezzel. Félig felöltözve ahogy feküdtem a karjai között, és éreztem, hogy neki megváltozik a légzése, és a kezem a nadrágjába húzza. Letolta a nadrágját. Élveztem öt simogatni addig, ameddig el nem élvezett. Segitett és mutatta mi jó neki. Valahogy öröm volt nekem, hogy jó neki. De nem erotikus örömöt jelentett. Mintha az erotikus részem el lett volna nyomva, miközben nyilvánvalóan erotikus dolgokat müvelek egy ellenkezö nemü személlyel. Igazi skrizofén érzés volt.

 

Egyetlen egy orgazmust nem éltem át vele. Nedvesedni se nedvesedtem mindig. Volt, hogy igen, volt, hogy nem. Ö ezt tudta. Hogy miért csináltam hát. Mert ö örömét lelte benne, és valami különös módon az ö öröme nekem is kielégülés volt. Ha nem is erotikus értelemben, de lelkileg, érzelmileg. Néha gondolkodtam közben, hogy lehet, frigid vagyok, mint az anyám, és a nagyanyám. Tudtam, titkos játékainknál ez a fiú sokkal többre vágyott. Néha gondolkodtam is azon mi lenne a belemennék ebbe a többe. Öt is valahogy megrémitette, hogy a 23 éves lány, akit szeret, azt mondta a szex undoritó, és a lány bár hagyja a játékokat, és rész is veszt benne, szereti a csókolózást, meg a simogatásokat, de szégyenlös, és sokszor elpirul. Zavarban van. Titkos szerelmem 27 éves volt akkor. Elmondása szerint 4 éve nem volt növel. Ezen nem csodálkoztam. Mint már mondottam is nem ö volt a lányok álma. Okos volt és magas. Meg csúnya. Olyan csúnya, hogy Frankeinsteint maszk nélkül játszhatta volna. Ezt ö állitotta magáról. S sajnos igaza volt. De valami csodálatosan csókolt. Azóta se találkoztam olyan férfival, aki ilyen sokszinüen, gyengéden, néha, ha kértem, eröszakosan tudott volna csókolni. Imádtam az izét. Kértem tanitson csókolni. Megtette.

 

Kérte egyszer, hogy adjam oda a számat. Csókoljam lent öt. Elmondta, hogyha kérem, visszacsókol addig, ameddig nagyon jó nem lesz nekem. Nem tettem meg. Szégyeltem magam. Csalódott volt, de elfogadta. Mondtam neki, hogy azt érzem, hogy az orális szex bün, és soha nem tudnám megtenni senkivel se. Undoritónak találtam a gondolatot. Ma már nem találom annak. De az a tapasztalatlan lány, aki én akkor ott 23 évesen voltam,  nem tudta még mi ebben a jó. Késöbb, mással megértettem ezt, de vele nem sikerült sajnos. Pedig tudtam, mert mondta is, hogy nem tudja elképzelni a boldogságot olyan növel, aki nem akarja az orális szexet. Én pedig nem akartam. A nagybátyám miatt nem. Megalázónak tartottam a nöre nézve. Azt is ha adja, és azt is ha kapja. De leginkább az elöbbit.

 

Aztán vége lett az iskolának. Lediplomáztunk. Én kiválóra, ö pedig sokkal gyengébben, mint várható volt, pedig okos férfi. Két külön városba költöztünk. Két külön városban dolgoztunk. Vége lett az erotikus játékoknak, de néha irtunk levelet egymásnak, és kétszer-háromszor még találkoztunk. Mikor már nem volt velem, beleszerettem. Hiányzott. Egyszer meglátogattam. Eleinte csak beszélgettünk. Valahogy mindketten tudatában voltunk, hogy nekünk nincs közös jövönk. Nem passzoltunk. Ö sem akart már. Mások vagyunk. Erröl beszélgettünk. Kicsit fájt mikor azt mondta, nem akar már, de tisztel és kedvel. Nem tudtam, hogy hazudik. Pedig hazudott. Ahogy én is. Aztán valahogy megint egymás mellett ültünk, és ö elkezdte babrálni a hajam. Megnött, mondta, és játszott vele. Megkivántam öt ott és akkor, úgy mint addig soha. Egymás szemébe néztünk és csókoloztunk. Ismét. Pedig közben elmúlt pár hónap, majdnem fél év, hogy csak leveleztünk, és telefonáltunk. Azt is csak néha. Mégis ott akkor azt éreztem, belehalok, ha nem csókol meg. Megcsókolt. Simogatott. Ahogy szokta. Ruhán keresztül. Én is simogattam öt. Ott lent is. Elkezdtem kibontani a himvesszöjét a nadrágjából. Vetköztettem. Imádtam vetköztetni. Egyébként csodaszép farka volt. A legszebb, amivel találkoztam. Ö pedig a farmeron kereszül simogatott és csókolt a lábam között. Elélveztem. Egy pillanat volt az egész. Biztos észrevette rajtam. Csókoltam, simogattam tovább. Ismét a kezembe élvezett. Majd elsirtam magam. Most mondta, hogy nem kellek neki, én meg itt beleszerettem. Már késö. Ez volt a gondolatom. Nem mondtam ki, hanem ehelyett sirni kezdtem. Egy hülye liba voltam. Nem értette, miért sirok. Próbált vigasztalni. Aztán kimerülten feküdünk egymás mellett. Szótlanul. Én teljesen felöltözve ö pedig letolt nadrággal. Szótlanul elmentem onnan.

 

Még két alkalommal találkoztam vele. Egyszer egy félév múlva, amikor közölte, hogy már nem szeret, söt, közömbös. Akkor meg akart alázni. Bosszút akart állni rajtam. Sikerült neki. Elsirtam magam. Aztán már megbánta, hogy ezt mondta. Láttam rajta, hogy ö is megrendült. Ott álltunk egy buszmegállóban, és én egy távolsági buszra vártam. Sirtam, mint egy gyerek, és nem érdekelt ki lát közben. Kértem, hogy menjen el. Ha közönyös, akkor menjen. Nem ment el. Ott állt, és várt amig felszálltam a buszra. Ott állt végig, ameddig el nem indult a busz, és fájdalommal a szemében nézett utánam. Csak néztük egymást. Integetett, mikor elindult a busz. Én is visszaintegettem. Végigsirtam a 3 órás buszutat hazafelé. Egyszer meg véletlenül összefuttam vele. Csak pár szót váltottunk. Többé nem találkoztunk. Néha beszélgetünk telefonon. Megnösült. Felesége sokkal idösebb nála. Nem lett gyerekük emiatt. Az asszony már 40 fölött volt jóval, amikor összejöttek. Boldog ember lett. Ennek örülök. Sajnos én nem tudtam öt boldoggá tenni. Hogy milyen is a jó szex, azt is csak 6-7 év múlva tanultam meg valaki mással.

 

Néha gondolkodom azon, mi lenne, ha elmondanám neki, hogy én szerettem öt akkor és ott, csak gyáva voltam és tapasztalatlan. De mindig elvetem a gondolatot, mert nem szeretnék sebeket feltépni benne. Ö most boldog a feleségével. Ha akkor nem tudtam ezt elmondani neki, akkor most már késö. Viszem magammal a sirba ezt, mint sok mást…

A végén következzen a folytatás: csatlakozz hozzánk a Facebook-on!