Bejegyzésünk szerzője lenszirom, aki izgalmas írásához képet is csatolt nekünk. Köszönjük szépen, most pedig lazítsátok meg a nyakkendőt, mert feszes cucc jön.

És te? Leabugyival@gmail.com!
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Őzikének nevezte el a puncimat. Őzike éhes, őzike alszik, őzike mérges, őzike vérzik. Ez az Exem virágnyelve a puncimmal kapcsolatban, egy bugyim ihlette, aminek a seggén egy nagy szemű, ártatlan Bambi van. Bambi nem gondol semmi rosszra, mi annál inkább.

Őzi egy vadállat. Képes befolyásolni a napom, a hangulatom, a reakcióimat, az egyetemi teljesítményemet. Hiszen hogy lehet úgy zh-t írni, hogy a puncim lüktet, tombol, kíván. Az összes vért követeli a testemből, fogalmam sincs a beszédpercepcióról, a fonémákról, 90 borzalmas perc míg benn kell ülni a teremben a vizsgán, csak utána siethetek be a női wc-be és maszturbálhatok lélegzetvisszafojtva két pisilő nő között, három méterre a tanszékvezetőtől, aki a wc-re vár. Az én puncim nem kíván, hanem követel. Egy valódi kis ribanc, aki képtelen ellenállni az álló farok látványának és még akkor is nyálát csorgatva cuppan rá, mikor már a létezés is fáj neki. Képtelen azt mondani, hogy nem. Nem ismeri ezt a szót. A telhetetlensége aztán felszisszenős leülésekbe és könnyfakasztó pisilésekbe kerül. Ilyenkor mindig azt hiszem, tanult belőle a kis hülye, de 1-2 nap gyógyulási idő után már újra kinyílnak a csipái és érzem, hogy akar. De nem kap.

Mióta facér vagyok csak ritkán, akkor is csak az exszel, mert nem tudom, Őzinek kell-e a bizalom, de nekem igen. Nehezen bírja a diétát, igazi ragadozó, csak a hús tudja csillapítani az éhségét. Böjtkor kénytelen beérni pornófilmekkel, vagy gazdi fantáziájával és érzem, hogy nem elégedett, mert egyetlen vibrátor sem helyettesíthet egy férfit. Én vettem kettőt is, mindkettő a fiókom mélyén pihen, mert Őzikét nem lehet átbaszni. Két hónap után már túl volt két mélyponton és azt hittem, lassan-lassan éhen hal. Egyre aszexuálisabb lett, már vérzéskor sem tombolt benne a vágy én pedig elfelejtkeztem a puncimról.

Aztán jött a lehetőség, jövő héten az ex meglátogat. Már magától a tudattól életre kelt. Egy hétig napi   3-4 kézműves foglalkozás sem volt neki elég, a bugyi érintésétől is csorgott a nyála, számolta vissza a napokat, mikor jössz már? Az én puncimnak agya van, aznap tudta, mi lesz vele, meg fogják dugni. Egész nap tocsogtam a nedvességben. Mikor az ex ideért Őzi úgy támadta le, mint egy őrült. El is felejtette milyen érzés, mikor egy férfi foglalkozik vele és rendesen ellátja a baját. Mikor nyelvvel simogatják, mikor mélyen belényalnak, játszadoznak vele, mikor hosszú idő után először méhszájig hatolnak. Csak szívta magába az álló farkat és úgy éreztem, soha nem lesz neki elég. Minden egyes cseppet magáénak akart tudni és addig cicázni hol lassan, szenvedélyesen, hol vadul, őrülten áldozatával, míg abban szusz van. Két hónap alatt annyira elszokott mindezektől, hogy két menet után meghalt. Fájt, piros volt, égett. Nem érdekelt, most megkapod a magadét, te kis ribanc, ezt akartad, hát nesze.

Három napba telt, míg meggyógyult. Megint azt hittem, tanul belőle. Megint naiv voltam.


A bennfentes kommentekért és az extra tartalomért csatlakozz a Pinamisszióhoz a Facebook-on is! http://www.facebook.com/leabugyival